| I. e. 4000 k.
| Az uráli népek közösségének
felbomlása (finnugorok és szamojédok szétválása) |
| I. e. 2000 k. |
A finnugor közösség szétválása (az
ugorok Ny-Szibériában maradnak) |
| I. e. 500 k. |
Az ugor közösség szétválása. A
magyar nép kialakulása |
| I. u. 500 k. |
A magyar törzsek a Fekete-tenger
északi partvidékén élnek |
| 670-680 k. |
Késő-avar
(magyar nyelvű?) csoport költözik a Kárpát-medencébe |
| 700-750 k. |
A magyarság Levediába
költözik |
| 830 k. |
A magyar és kabar törzsek
elszakadnak a kazár birodalomtól |
| 839 |
A magyarok
az Al-Dunánál, a Kárpátok előterében harcolnak |
| 862 |
Az első
magyar kalandozás a frank birodalom területén |
| 895 |
Árpád a
magyar sereg élén Vereckén át benyomul az Alföldre. Távollétében besenyő
és bolgár támadás éri Etelközben a magyar törzseket. A menekülők Erdélybe
nyomulnak, ahol megölik Álmost |
| 896-900 |
A Kárpát-medence fokozatos
elfoglalása |
| 907 |
Árpád halála |
| 933 |
Magyar
vereség I. (Madarász) Henrik seregétől Merseburgnál |
| 955 |
A magyar
hadak veresége Augsburgnál I. Ottó seregétől |
| 973 |
Géza nagyfejedelem követeket küld
Quedlingburgba I. Ottó császárhoz. Német papok és lovagok érkeznek
Magyarországra. A térítés kezdetei |
| 996 |
A pannonhalmi apátság
alapítása |
| 997 |
Géza halála után Istvánt
fejedelemmé választják. Koppány lázadása |
| 998 |
Koppány vereséget szenved a
fejedelmi hadaktól |
| 1001. január 1. |
Istvánt királlyá koronázzák a II.
Szilveszter pápa által küldött koronával |
| 1001 |
A magyar egyház szervezésének
kezdetei (püspökségek) |
| 1008 |
A bizánci császárral szövetkezett
Ajtony leverése |
| 1018 k. |
Elkészülnek István király
intelmei, az Institutiones morum |
| 1018 után |
A veszprémvölgyi görög
apácamonostor alapítása |
| 1030 |
II. Konrád német császár betörése
az országba |
| 1031 |
István fia, Imre herceg
vadkanvadászaton meghal |
| 1032 után |
Vazul herceg merénylete a király ellen. Vazult
megvakítják, fiait külföldre száműzik |
| 1038. augusztus 15. |
I. István halála |
| 1041 |
Trónharcok Péter és -Aba Sámuel
között. Sámuelt királlyá választják |
| 1044 |
III. Henrik
német császár hadai Ménfőnél győzelmet aratnak Aba Sámuel fölött. Péter
visszafoglalja a trónt |
| 1046 |
A békési
Vata pogánylázadása. A száműzetésből hazatérő András eltávolítja Pétert és
megszerzi a trónt |
| 1051-52 |
III. Henrik sikertelen támadásai a
Magyar Királyság ellen |
| 1055 |
I. András megalapítja a tihanyi
apátságot |
| 1061 |
Trónharc I. András és Béla herceg
között. András halála, I. Béla trónra lépése.
Vata fia, János pogánylázadása |
| 1063 |
I. Béla tragikus halála. Fiai
külföldre szöknek |
| 1068 |
A magyar
seregek Kerlésnél megállítják a besenyő betörést |
| 1074 |
Trónharcok Salamon és I. Béla fiai
között |
| 1075 k. |
I. Géza koronát kap VII. (Dukász)
Mihály bizánci császártól |
| 1081 |
Salamon sikertelen összeesküvése
I. László ellen |
| 1083 |
István király és Imre herceg
szentté avatása |
| 1091 |
I. László hadjárata a
tengermelléki Horvátországba. A somogyvári apátság alapítása |
| 1096 |
Az első
keresztes hadjárat seregei átvonulnak Magyarországon |
| 1102 |
Kálmánt horvát királlyá
koronázzák |
| 1109 |
Álmos herceg megalapítja a dömösi
apátságot |
| 1113 |
Kálmán megvakíttatja Álmos
herceget és fiát, Bélát |
| 1116-18 |
Háborúk Velencével
Dalmáciáért |
| 1128 |
Bors és Iván összeesküvése II.
István ellen |
| 1132 |
II. Béla az
aradi gyűlésen leszámol az ellenzékkel. 68 főurat mészárolnak
le |
| 1147 |
Újabb keresztes hadjárat vonul át
Magyarországon |
| 1149-55 |
Háborúk Bizánccal |
| 1162-63 |
Trónharcok III. István, II. László
és IV. István között |
| 1182 |
III. Béla visszaszerzi a
meggyengült Bizánctól Dalmáciát |
| 1189 |
Keresztes had vonul át az országon
Barbarossa Frigyes vezetésével |
| 1192-95 |
A Pray-kódex keletkezése (benne a
legrégebbi magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd) |
| 1210 k. |
Anonymus Gestája a
honfoglalásról |
| 1213 |
Gertrúd királyné
meggyilkolása |
| 1217-18 |
II. András keresztes hadjárata a
szentföldre |
| 1222 |
Az
Aranybulla első kiadása |
| 1231 |
Az Aranybulla megújított
kiadása |
| 1233 |
Az egyházzal kötött beregi
egyezmény |
| 1235-36 |
Juliánus
barát első útja a volgai magyarokhoz |
| 1241 |
A TATÁRJÁRÁS. A Batu kán vezette
hadak betörése Magyarországra |
| április 11. |
A MUHI CSATA |
| 1242. március |
A tatárok kivonulása |
| 1267 |
Az Aranybulla második
megújítása |
| 1278 |
A
morvamezei csatában II. Ottokár cseh király vereséget szenved Habsburg
Rudolf és VI. (Kun) László seregeitől |
| 1282-85 |
Elkészül
Kézai Simon Gesta Hungarorum c. műve |
| 1285 |
Újabb tatár betörések
Magyarországra |
| 1301. január 1. |
III. András elhunytával kihal az
Árpád-ház férfiága |
| 1301 |
- (Anjou) Károly első
koronázása
Vencel, cseh trónörökös magyar királlyá
koronázása |
| 1305 |
Ottó bajor herceg magyar királlyá
koronázása |
| 1310 |
I. Károlyt végérvényesen királlyá
koronázzák a Szent Koronával |
| 1312 |
I. Károly a rozgonyi csatában
leveri Csák Máté hadait |
| 1323 |
I. Károly udvara Visegrádra
költözik |
| 1326 |
A magyar
aranyforint első említése |
| 1327 |
I. Károly
bányareformjai |
| 1330 |
Zách Felicián merénylete a királyi
család ellen |
| 1335 |
A magyar, a cseh és a lengyel
király találkozója Visegrádon |
| 1336 |
A kapuadó bevezetése (a kamara
haszna portális adóvá alakul) |
| 1347-48 |
Nagy Lajos nápolyi
hadjárata |
| 1349 |
A Fekete Halál (pestisjárvány)
Magyarországon |
| 1350 |
A nápolyi hadjárat
megismétlése |
| 1351 |
Nagy Lajos
törvényei. Az Aranybulla megerősítése |
| 1359-től |
Kálti Márk Képes
Krónikája |
| 1367 |
A pécsi egyetem
alapítása |
| 1370 |
Nagy Lajost lengyel királlyá
koronázzák. Lengyel-magyar perszonálunió 1382-ig |
| 1395 |
Az óbudai egyetem
alapítása |
| 1396 |
A Zsigmond vezette nemzetközi
sereg veresége a töröktől
Nikápolynál |
| 1401 |
Zsigmondot fogságba vetik a magyar
bárók |
| 1404 |
A placetum regium
bevezetése |
| 1405 |
Zsigmond törvénye
városokról |
| 1410 |
Zsigmondot német királlyá
választják |
| 1412 |
13 szepesi város elzálogosítása
Lengyelországnak |
| 1428 |
Zsigmond
Galambócnál vereséget szenved a töröktől |
| 1433 |
Rómában német császárrá koronázzák
Zsigmondot.
A Magyar Királyság végleg elveszíti
Dalmáciát |
| 1437 |
A Budai Nagy Antal vezette erdélyi
parasztfelkelés
Az első Habsburg a magyar trónon:
Albert (1439-ig) |
| 1440 |
Az első Jagelló a magyar trónon: I. Ulászló
(1444-ig) |
| 1443-44 |
Hunyadi János hosszú hadjárata a
török ellen |
|
1444 június
november |
A drinápolyi béke megkötése a
törökkel
A várnai csata, Ulászló elesik a harcban |
| 1446 |
Hunyadi János kormányzóvá
választása V. László kiskorúsága idejére |
| 1448 |
A rigómezei
vereség a töröktől |
|
1456 július
augusztus |
Nándorfehérvár sikertelen török
ostroma
Hunyadi János halála |
| 1458. január |
Hunyadi Mátyás királlyá
választása |
| 1463 |
Jajca ostroma és
bevétele |
| 1467 |
Mátyás adóreformjai, a "fekete
sereg" létrehozása |
| 1468 |
A magyar-cseh háborúk
kezdete |
| 1471 |
A Vitéz János vezette összeesküvés
leleplezése |
| 1476 |
Szabács ostroma |
| 1479 |
Győzelem a
török felett a kenyérmezei csatában |
| 1485 |
Mátyás beveszi Bécs
városát |
| 1488 |
Thuróczi János
krónikája |
| 1490. április |
Bécsben meghal Mátyás |
| 1505 |
A rákosi végzés: a rendek
kimondják, nem választanak többé idegen uralkodót magyar
királlyá |
| 1506 |
Habsburg-Jagelló örökösödési szerződés |
| 1507 |
Az esztergomi Bakócz-kápolna
építése |
|
1514 máj.-júl.
október |
A Dózsa György vezette
parasztháború
A budai országgyűlés jobbágyságot
sújtó törvényei
Werbőczy szokásjoggyűjteménye, a
Tripartitum (Hármaskönyv) |
| 1521 |
A török sereg beveszi
Nándorfehérvárt |
|
1526 augusztus 29.
szeptember
november
december |
A magyar
hadak megsemmisítő veresége a MOHÁCSI CSATÁban; II. Lajos halála
Szulejmán bevonul Budára
Székesfehérváron királlyá választják I. (Szapolyai)
Jánost
A pozsonyi országgyűlésen királlyá
választják I. (Habsburg) Ferdinándot |
| 1528 |
I. Szulejmán és I. János
szövetsége |
| 1532 |
Kőszeg
ostroma |
| 1538 |
I. János és I. Ferdinánd megkötik
a váradi békét |
| 1540 |
A rákosi
országgyűlésen királlyá választják a csecsemő János Zsigmondot (II.
János), akire az erdélyi rendek is felesküsznek |
|
1541 augusztus 29.
december |
A török beveszi Budát
Fráter György átadja a koronázási jelvényeket I.
Ferdinándnak |
| 1543 |
A török beveszi
Esztergomot |
| 1551 |
Császári orgyilkosok megölik
Fráter Györgyöt |
|
1552 jún.-szept.
szept.-okt. |
Temesvár, Drégely, Szolnok török
bevétele
Az egri vár ostroma |
| 1556 |
Szigetvár sikertelen török
ostroma |
| 1566 |
A török beveszi Szigetvárt, a
harcok közben meghal I. Szulejmán |
| 1567 |
A debreceni
zsinaton megindul a reformátusok önálló egyházzá szerveződése |
| 1568 |
A drinápolyi béke megkötése I.
Miksa és II. Szelim között |
| 1570 |
A speyeri egyezmény I. Miksa és
János Zsigmond között |
| 1571 |
Az erdélyi
országgyűlés kimondja a négy bevett egyházi felekezet szabad
vallásgyakorlatát
Báthori Istvánt Erdély uralkodójává
választják |
| 1593-1606 |
A tizenöt éves háború |
|
1595 júl.-szept. |
Erdély csatlakozik a törökellenes
szövetséghez
Esztergom, Visegrád és Vác felszabadul a török uralom
alól |
| 1596. október |
A török beveszi Eger várát
A mezőkeresztesi csatában a
Habsburg seregek vereséget szenvednek |
| 1598 |
Győr
visszavétele a töröktől |
| 1599 |
Vitéz Mihály havasalföldi vajda
betörése Erdélybe |
| 1600 |
Az erdélyi rendek és Basta György
seregei szétverik a vajda seregeit |
| 1601 |
Vitéz Mihály megölése |
| 1603 |
Hűtlenségi
perek a magyarországi nagybirtokosok ellen (pl. Illésházy István
ellen) |
| 1604-06 |
A Bocskai-felkelés |
| 1604. október |
Az álmosdi ütközet |
|
1605 február
április
december |
Bocskai Istvánt erdélyi
fejedelemmé választják
A magyarországi rendek Bocskait fejedelmükké
nyilvánítják
Bocskai letelepíti a hajdúkat |
|
1606 június
november |
A felkelést lezáró bécsi béke
megkötése
A tizenöt éves háborút lezáró zsivatnoki
béke |
|
1608 június
november |
Rudolfot lemondatják a magyar
koronáról
A magyar rendek előretörése,
királlyá választják II. Mátyást |
| 1615 |
A nagyszombati egyezményben Bécs
elismeri Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségét |
| 1618 |
A harmincéves háború
kezdete |
| 1620-21 |
Bethlen Gábor Habsburg-ellenes
hadjárata |
| 1621 |
A nikolsburgi béke Bethlen és II.
Ferdinánd között |
|
1626 november
december |
Bethlen csatlakozik a
Habsburg-ellenes hágai szövetséghez
A pozsonyi béke megerősíti a
"nikolsburgi pontokat" |
| 1631-32 |
Parasztfelkelés a Felső-Tisza-vidéken |
| 1643 |
I. Rákóczi György csatlakozik a
Habsburg-ellenes szövetséghez |
| 1645 |
A linzi béke I. Rákóczi György és
III. Ferdinánd között |
| 1646 |
Zrínyi Miklós megírja a Szigeti
veszedelmet |
| 1648 |
A vesztfáliai békével lezárul a
harmincéves háború |
| 1656-57 |
Zrínyi megírja a Mátyás király életéről való
elmélkedések c. művét |
| 1657 |
II. Rákóczi György lengyel
hadjárata |
| 1661 |
A török beveszi Nagyváradot, a
Partium nagy része török kézre kerül |
| 1663 |
Elesik Érsekújvár |
| 1664
február
június
augusztus
november |
Zrínyi Miklós téli hadjárata a
török ellen
Zrínyi fölégeti az eszéki Dráva-hidat
Új-Zrínyivár feladása
Montecuccoli győzelme a török ellen
a szentgotthárdi csatában
A vasvári béke
Zrínyi Miklós halála |
| 1666 |
Nemesi mozgalom a Habsburgok ellen
Wesselényi Ferenc nádor vezetésével |
| 1670-71 |
Az
összeesküvés leleplezése. A résztvevők kivégzése |
| 1673 |
I. Lipót felfüggeszti a magyar
rendi alkotmányt |
| 1674 |
A magyarországi protestáns
lelkészek pere |
| 1678 |
A kuruc mozgalom kiszélesedése; az
egyesült hadak élére Thököly Imre kerül |
| 1680 |
Thököly seregei elfoglalják a
Felvidéket |
| 1681 |
A soproni
országgyűlésen visszaállítják a rendi alkotmányt |
| 1682-85 |
Thököly felvidéki
fejedelemsége |
|
1683 március
szeptember |
I. Lipót és III. János lengyel
király törökellenes szövetsége
A nemzetközi hadak fölmentik Bécset a török ostrom
alól |
| 1684 |
Megalakul a "Szent
Liga" |
| 1686 |
A szövetséges csapatok
felszabadítják Budát |
| 1687 |
A pozsonyi
országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztás jogáról és az
Aranybulla ellenállási záradékáról |
| 1688 |
Zrínyi Ilona kétévi ellenállás
után átadja a császáriaknak Munkács várát |
| 1691 |
Az erdélyi
rendek leteszik a hűségesküt Lipótra |
|
1697 június
szeptember |
A hegyaljai kurucfelkelés
kitörése
A zentai csatában Savoyai Jenő
herceg megsemmisítő vereséget mér a török seregekre |
| 1699 |
A karlócai béke. A Temesköz és a
Szerémség egy része kivételével az ország felszabadul a török fennhatóság
alól |
|
1703 május
június
augusztus |
Brezáni kiáltványában II. Rákóczi
Ferenc Habsburg-ellenes harcra hívja Magyarország népét
Rákóczi Magyarországra érkezik és a felkelés élére
áll
A vetési pátens a harcoló jobbágyok
terheinek felfüggesztéséről |
| 1704 |
II. Rákóczi Ferencet Erdély
fejedelmévé választják |
| 1705. szeptember |
A szécsényi
országgyűlésen II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választják a
magyarországi rendek |
|
1707 máj.-jún.
szeptember |
Az ónodi
országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását
I. Péter orosz cár titkos szövetséget köt a Rákóczi
megbízásából tárgyaló Bercsényi Miklóssal |
|
1708 augusztus
nov.-dec. |
A
császáriak a trencséni csatában döntő vereséget mérnek a kuruc
hadakra
Az utolsó kuruc országgyűlés
Sárospatakon |
| 1710. január |
Romhánynál
összeomlik a kuruc seregek utolsó támadó hadművelete |
|
1711 április
május |
A szatmári béke
A majtényi fegyverletétel |
| 1714-15 |
A pozsonyi
országgyűlés lefekteti az ország új politikai
berendezkedésének alapjait |
| 1716 |
A törökellenes háború során a
császári seregek beveszik Temesvárt |
| 1718 |
A
pozsareváci békében a török lemond a Temesközről és a
Szerémségről |
| 1722. január |
A rendek
elfogadják az örökösödési szerződést. A Pragmatica Sanctio (1723: I-III.
tc.) 1918-ig szabályozza Magyarország és a Habsburg-ház közjogi
viszonyát |
| 1723 |
Pozsony székhellyel felállítják a
Magyar Kir. Helytartótanácsot |
| 1731 |
A Carolina Resolutio kiadása,
amely szabályozza a protestánsok helyzetét |
| 1735. április |
Rodostóban meghal II. Rákóczi
Ferenc
A Szegedinác Péró vezette békési
parasztfelkelés |
| 1738-42 |
Az utolsó nagy pestisjárvány
Magyarországon |
| 1740. december |
Az osztrák örökösödési háború
kezdete |
| 1741. szeptember |
A pozsonyi
országgyűlésen a rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária Teréziának. A
királynő "cserébe" alaptörvénnyé emeli a nemesi föld
adómentességét |
| 1748 |
Az aacheni béke lezárja az
örökösödési háborút |
| 1754 |
Életbe lép
a külkereskedelmi vámokat szabályozó rendelet (kettős vámrendszer) |
| 1764 |
A mádéfalvi veszedelem. A székely
felkelés brutális leverése |
| 1765 |
A királynő
felfüggeszti a rendi országgyűlés működését |
| 1767 |
Az Úrbéri Pátens rendeleti úton
szabályozza a jobbágyi terheket |
| 1777 |
Az oktatásügyet szabályozó Ratio
Educationis kiadása |
| 1780 |
Anyja
halála után trónra lépő II. József nem koronáztatja meg magát, a rendek
teljes kizárásával kormányoz |
| 1781 |
II. József türelmi
rendelete |
| 1782 |
A "fordított Canossa-járás"; VI.
Pius pápa Bécsbe látogat |
|
1784 május
okt.-dec. |
Az első
népszámlálás Magyarországon
II. József nyelvrendelete a latin helyett a németet teszi
hivatalos nyelvvé Magyarországon
A Horea és Closca vezette erdélyi román
parasztfelkelés |
|
1785március
augusztus |
II. József közigazgatási reformja
10 kerületre osztja Magyarországot
A jobbágyrendelet kiadása |
| 1788 |
A Habsburg-birodalom az oroszok
oldalán belép a törökellenes háborúba |
| 1788-89 |
Szélesedő
rendi-nemesi ellenállás a jozefinista rendszer ellen |
| 1790. január |
II. József
halála előtt - három kivételével - visszavonja valamennyi rendeletét |
| 1790-91 |
A II. Lipót
által összehívott országgyűlés újraszabályozza az osztrák-magyar közjogi
viszonyt – a Pragmatica Sanctio
szellemében |
| 1793-94 |
A Martinovics Ignác vezette
jakobinus mozgalom kibontakozása |
| 1794. júl.-aug. |
Az összeesküvés
felszámolása |
| 1795. május |
A Vérmezőn
kivégzik a magyar jakobinusok vezetőit |
| 1802 |
A Magyar Nemzeti Múzeum
alapítása |
| 1804 |
Ausztria örökös császársággá
alakul |
| 1805 |
Az
országgyűlés törvénybe iktatja, hogy az országgyűlés és a kancellária
feliratai ezentúl latin és magyar nyelven
készüljenek |
| 1809. május
június |
Napóleon kiáltványa a
magyarokhoz
A magyar nemesi felkelés csúfos
veresége Győrnél a franciáktól |
| 1811 |
I. Ferenc
feloszlatja az országgyűlést |
| 1822-23 |
Erősödő
megyei ellenállás az abszolutista kormányzás ellen |
| 1825-27 |
Az első
reformországgyűlés |
| 1825 |
Széchenyi István egyévi jövedelmét
ajánlja fel a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) alapítására |
| 1828 |
Az első
lóverseny Pesten |
| 1830 |
Megjelenik
Széchenyi műve, a Hitel |
| 1831 |
Az észak-kelet-magyarországi
parasztfelkelés, a "koleralázadás" |
| 1832-36 |
Kossuth
szerkesztésében napvilágot lát az Országgyűlési Tudósítások, majd a
Törvényhatósági Tudósítások |
| 1837-39 |
Letartóztatják, majd elítélik Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost és
az országgyűlési ifjak vezetőit |
| 1838 |
A nagy dunai árvíz |
| 1839-40 |
Az
országgyűlés törvénybe iktatja az önkéntes örökváltságot |
| 1840 |
V. Ferdinánd amnesztiában
részesíti a politikai elítélteket |
| 1841 |
Megindul Kossuth szerkesztésében a
Pesti Hírlap |
| 1842 |
A Lánchíd
alapkőletétele |
| 1844 |
Az
országgyűlés hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a
magyart |
| 1845 |
A megyei ellenzék letörésére
adminisztrátori rendszert vezetnek be |
| 1846 |
Megnyitják a Pest-Vác
vasútvonalat
Kormánypárti politikusok megalakítják a Konzervatív
Pártot |
| 1847 |
Létrejön az Ellenzéki Kör. A
reformpártiak elfogadják az Ellenzéki Nyilatkozatot |
| 1847-48 |
Az utolsó
rendi országgyűlés Pozsonyban |
| 1848. március 3. |
A párizsi
forradalom hatására az országgyűlés elfogadja Kossuth felirati
javaslatát |
| március 13.
március 15.
április 7.
április 11.
július 5.
július 11.
augusztus 13.
szeptember 11.
szeptember 16.
szeptember 29.
október 4.
október 6.
október 30.
december 2.
december 6.
december 31. |
Az Ellenzéki Kör elfogadja a
tizenkét pontot
Kitör a pesti forradalom
V. Ferdinánd kinevezi az első
felelős magyar kormányt
Az uralkodó szentesíti az ún. áprilisi
törvényeket
Pesten megnyílik a népképviseleti
országgyűlés
Az országgyűlés 200 ezer újoncot és
42 millió Ft hitelt szavaz meg
Megkezdik a nemzetőr csapatok
szervezését
Lemond a Batthyány-kormány
Jelačić horvát bán támadást indít
Magyarország ellen
Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány
A pákozdi csata
V. Ferdinánd feloszlatja a magyar
országgyűlést
Az újabb bécsi forradalom elől az
udvar Olmützbe menekül
Magyar vereség Schwechatnál
V. Ferdinánd lemond Ferenc József javára a
trónról
Az országgyűlés trónbitorlónak
nyilvánítja az új királyt
Az országgyűlés és az OHB
Debrecenbe költözik |
| 1849. január 5. |
Görgey váci
kiáltványa |
| jan.-febr. |
Az északi hadjárat |
| február 26-27. |
A kápolnai vereség |
| március 4. |
Az olmützi okrojált birodalmi
alkotmány |
| április 2-19. |
A tavaszi hadjárat |
| április 14. |
A Függetlenségi Nyilatkozat
kimondja a Habsburg-ház trónfosztását |
| május 2. |
Megalakul a
Szemere-kormány |
| május 9. |
I. Miklós cár határoz a
Magyarország elleni fegyveres beavatkozásról |
| május 21. |
Buda visszavétele a császári
csapatoktól |
| június |
Megindul az orosz
invázió |
| július 28. |
A Szegeden
ülésező országgyűlés elfogadja a nemzetiségi törvényt |
| augusztus 9. |
Vereség Temesvárnál |
| augusztus 11. |
Kossuth lemond és átadja a
hatalmat Görgeynek |
| augusztus 13. |
A világosi
fegyverletétel |
| augusztus 17. |
Kossuth és
a szabadságharc néhány katonai vezetője Törökországba emigrál |
| augusztus 26. |
Görgeyt
Klagenfurtba száműzik |
| október 2. |
Megadja
magát Komárom erődje |
| október 6. |
Pesten kivégzik Batthyány Lajost,
Aradon pedig a 13 honvéd tábornokot |
| 1850 |
Az Ausztria és Magyarország
közötti vámhatár eltörlése |
| 1851 |
Kossuth kutahiai
alkotmánytervezete |
| 1851-1905 |
A pesti Bazilika
építése |
| 1853 |
Az úrbéri pátens kiadása. A
jobbágyfelszabadítás véglegesítése rendeleti úton |
| 1859 |
A Kossuth vezette emigráció
megalakítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot |
| 1860. április 8.
október 20. |
Széchenyi István öngyilkossága
Döblingben
Ferenc József kibocsátja az Októberi
Diplomát |
| 1861. február 26. |
Az ún. Februári Pátens
kibocsátása |
| április |
A magyar
országgyűlés összehívása |
| május 8. |
Teleki László
öngyilkossága |
| augusztus |
Az uralkodó
feloszlatja az országgyűlést |
| 1861-65 |
A
provizórium időszaka |
| 1862 |
Kossuth Duna-konföderációs
terve |
| 1865. április |
Deák Ferenc "Húsvéti cikke" a
Pesti Hírlapban |
| 1867. május 22. |
Kossuth "Cassandra levele"
Deákhoz |
| május 29. |
A magyar
országgyűlés megszavazza a kiegyezési törvényt (1867. XII.
tc.) |
| 1867. június 8. |
Ferenc József
megkoronázása |
| 1868 |
Az Általános Munkásegylet
megalakulása
A horvát-magyar kiegyezés
A népiskola- és a nemzetiségi törvény
megszületése |
| 1872 |
Az első
politikai munkásperek Magyarországon |
| 1873 |
Pest, Buda és Óbuda
egyesítése |
| 1878 |
Bosznia-Hercegovina
okkupációja |
| 1880 |
A Magyarországi Általános
Munkáspárt megalakulása |
| 1882-83 |
A tiszaeszlári vérvád; antiszemita
per Magyarországon |
| 1889 jan.-ápr. |
A
véderőtörvény vitája a parlamentben |
| 1890. március
december |
Kossuth elveszti magyar
állampolgárságát. Tisza Kálmán lemondása
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt
megalakulása |
| 1894. március |
Kossuth Lajos halála és budapesti
temetése |
| június |
A polgári házasságról szóló
törvény |
| 1895 |
Szántó Kovács János pere és
elítélése |
| 1896. május |
A millenniumi kiállítás és a
budapesti földalatti megnyitása |
| 1897 |
Törvény a
mezőgazdasági munkásokról
("rabszolgatörvény") |
| 1898 |
Meggyilkolják Erzsébet
királynét |
| 1900 |
A Huszadik Század c. lap
indulása |
| 1904. november |
Házszabálybotrány a Parlamentben ("a
zsebkendőszavazás") |
| 1905. január |
A kormányzó
Szabadelvű Párt veresége a választásokon |
| szeptember |
Százezres tömegtüntetés Budapesten
az általános választójogért |
| 1906. április |
A koalíciós kormány
létrejötte |
| 1908. június |
A Nyugat c. lap
indulása |
| október |
Bosznia-Hercegovina
annexiója |
| 1909. november |
A Függetlenségi Párt
kettészakadása |
| 1910 |
Tisza István létrehozza a Nemzeti
Munkáspártot |
| 1911 |
Áchim L. Andrást meggyilkolják a
Zsilinszky testvérek |
| 1912. május 23. |
A "vérvörös csütörtök"; sztrájkok
és tüntetések Budapesten |
| 1914. június
június 28.
július 28. |
Jászi Oszkár létrehozza az
Országos Polgári Radikális Pártot
Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinánd
trónörököst
A Monarchia hadat üzen Szerbiának. Az I. világháború
kitörése |
| 1916. július |
Károlyi Mihály önálló pártot
alapít |
| 1917. november |
Tömegtüntetés a háború ellen
Budapesten |
|
1918 október 25.
október 30-31.
november 16. |
A Magyar Nemzeti Tanács
megalakulása
A polgári demokratikus
("őszirózsás") forradalom
A köztársaság kikiáltása |
|
1918 november 24.
december 1. |
A Kommunisták Magyarországi
Pártjának megalakulása
Az erdélyi románok gyűlése
Gyulafehérváron |
|
1919 január 11.
február 15.
február 16.
február 19.
február 20.
február 23.
március 20.
március 21.
április 4.
április 16.
április 27.
május 5.
máj. 30.-jún. 30.
június 1.
jún. 8., 13.
június 24.
június 30.
július 24.
augusztus 1.
augusztus 4.
augusztus 9.
november 16.
december |
Károlyi Mihály köztársasági
elnökké választása
Bethlen István létrehozza a Nemzeti Egyesülés
Pártját
Megjelenik a földreformtörvény
A Magyarországi Véderőegylet
feloszlatása
Letartóztatják a KMP
vezetőit
Károlyi Mihály földet oszt kálkápolnai birtokán
Vyx alezredes átadja az antant jegyzékét az új demarkációs
vonalról
A KMP és az MSZDP egyesülése: Magyarországi Szocialista
Párt
Kommunista hatalomátvétel: a Tanácsköztársaság
kikiáltása
A közép- és nagybirtokok államosítása
Kun Béla tárgyalása a Smuts tábornok vezette
antantdelegációval
A román királyi hadsereg támadása Magyarország
ellen
A csehszlovák intervenciós csapatok támadása
Gróf Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon
A Vörös Hadsereg északi hadjárata
A dunántúli vasutassztrájk
Clemenceau táviratai a magyar
csapatok kivonását követelik a Felvidékről, a románok kivonását ígérve
Megmozdulások Budapesten a Tanácsköztársaság
ellen
A Vörös Hadsereg kivonulása a
Felvidékről
Román ellentámadás a tiszai fronton
A tanácskormány lemondása, a Tanácsköztársaság
bukása
A román királyi hadsereg bevonulása Budapestre
Horthy Miklós önállósítja a nemzeti
hadsereg fővezérségét
Horthy bevonul Budapestre
Korvin Ottó, László Jenő és a
"Lenin-fiúk" halálra ítélése és kivégzése |
|
1920 március 1.
JÚNIUS 4. |
Horthy Miklós kormányzóvá
választása
A TRIANONI BÉKE |
|
1921 márc., okt.
november
december |
IV. Károly visszatérési
kísérletei
A Habsburg-ház trónfosztása
A Bethlen-Peyer-paktum (a kormány megegyezése a
szociáldemokratákkal) |
| 1922. szeptember |
Magyarország felvétele a
Népszövetségbe |
| 1924. június |
Stabilizáció népszövetségi
kölcsönökkel |
| 1925. december |
A Magyar
Rádió első adása |
| 1926. november |
A felsőház
visszaállítása |
| 1927. április |
Magyar-olasz örök barátsági szerződés |
|
1930 szeptember 1.
szeptember 13. |
A gazdasági válság elleni
tömegtüntetés Budapesten
A Független Kisgazdapárt megalakulása |
|
1932 július
október |
Sallai Imre és Fürst Sándor
kivégzése
Gömbös Gyula 95 pontos nemzeti munkaterve |
| 1934 |
Magyar-német gazdasági szerződés |
| 1937 |
A Márciusi Front
megalakulása |
|
1938 március
április
november 2. |
A győri
fegyverkezési program meghirdetése
Az első zsidótörvény
beterjesztése
Az első bécsi döntés - a Felvidék
egy részének visszacsatolása |
| 1938. dec.-1939. máj. |
A második zsidótörvény parlamenti
vitája |
|
1939 március 15.
április |
Kárpátalja megszállása
Magyarország kilép a
Népszövetségből |
| 1939. szept.-okt. |
Magyarország befogadja a lengyel
menekülteket |
|
1940 augusztus 30.
december 12. |
A második bécsi döntés -
Észak-Erdély visszacsatolása
Magyar-jugoszláv örökbarátsági
szerződés |
|
1941 április 3.
április 11.
június 27.
augusztus 8.
december 25. |
Teleki Pál öngyilkossága
Magyarország megtámadja Jugoszláviát
Hadüzenet Szovjetuniónak
A harmadik zsidótörvény életbe lépése
A Népszava karácsonyi száma |
|
1942 január
december |
Az újvidéki megtorlás
Bajcsy-Zsilinszky Endre interpellációja a bácskai
vérengzések ügyében |
|
1943 január
augusztus
szeptember |
A második magyar hadsereg
pusztulása Voronyezsnél
A balatonszárszói konferencia
A kormány titkos tárgyalásai a nyugati
hatalmakkal |
|
1944 március 19.
május
máj.-júl.
október 6.
október 11.
október 15.
december 21.
december 22. |
Magyarország német
megszállása
A Magyar Front megalakulása
A vidéki zsidóság deportálása
A szovjet hadsereg átlépi a magyar határt
Az előzetes fegyverszünet aláírása
Moszkvában
Horthy sikertelen kiugrási kísérlete. A nyilas
hatalomátvétel
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés
megnyitása
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány
megalakulása |
|
1945 január 20.
február 24.
március 17.
április 4.
november 4.
november 15. |
A
fegyverszüneti szerződés aláírása Moszkvában
Rákosi Mátyás az MKP
főtitkára
A földreformrendelet megjelenése
A háború befejeződése Magyarország
területén
Országgyűlési
választások
Koalíciós kormány létrejötte (MKP, SZDP, FKGP,
NPP) |
|
1946 február 1.
március 5.
augusztus 1. |
A köztársaság kikiáltása
A Baloldali Blokk létrehozása
A forint bevezetése |
|
1947 február 10.
augusztus 31. |
A párizsi
békeszerződés
Országgyűlési
választások |
| 1948. június 12. |
A két munkáspárt egyesülése:
Magyar Dolgozók Pártja |
| 1948-49 |
A sztálinista egypártállam
megszilárdítása |
|
1949 február
szeptember |
A Mindszenthy-per
A Rajk-per |
| 1953. június |
Az MDP
Központi Vezetőségének határozata |
| 1955. december |
Nagy Imre Kizárása a
pártból |
| 1956. február |
A Petőfi
Kör első nyilvános rendezvénye |
| 1956. júl. 18-21. |
Rákosi
Mátyás lemondatása az MDP éléről. Az utód: Gerő Ernő |
| 1956. okt. 23.-nov. 4. |
Forradalom és
szabadságharc |
| 1956 november 4. |
A Kádár János vezette szolnoki
ellenkormány megalakítása
A szovjet intervenció elfojtja a felkelést és megdönti a
törvényes kormányt |
| 1956-60 |
Részben nemzetközi nyomásra véres
megtorlás |
| 1958. június 16. |
Nagy Imre és társai halálra
ítélése és kivégzése |
| 1958-60 |
A
mezőgazdaság kollektivizálásának befejezése |
|
1968 január
augusztus 20. |
Az ún. "Új gazdasági mechanizmus"
bevezetése
A Magyar Néphadsereg egységei részt vesznek a
Csehszlovákia elleni intervencióban |
| 1972 |
A gazdasági reform lefékezése,
majd leállítása |
| 1973 |
Az
olajválság és az olajárrobbanás felerősíti a magyar gazdaság amúgy is
mélyülő válságát |
| 1979 |
A demokratikus ellenzék
szolidaritást vállal a csehszlovákiai "Charta-mozgalommal" |
| 1985. június |
Ellenzéki személyiségek
találkozója Monoron |
| 1987. szeptember |
A "kemény"
demokratikus ellenzék távollétében megtartják az első lakitelki
találkozót |
| 1987-89 |
Sorozatos
tömegdemonstrációk a demokratikus átalakulásért, mozgalom Bős-Nagymaros
ellen |
|
1988 március
május
szeptember
november |
A Fiatal Demokraták Szövetségének
megalakulása
Kádár János leváltása az MSZMP
éléről
A Magyar Demokrata Fórum politikai mozgalommá nyilvánítja
magát
A Szabad Demokraták Szövetségének
megalakulása |
|
1989 január
június 16.
aug.-szept.
szeptember 18.
október 23.
november 26. |
Pozsgay Imre az 1956-os
eseményeket népfelkelésként értékeli
Nagy Imre és mártírtársainak temetése
Az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a Harmadik Oldal
tárgyalása a békés rendszerváltás menetrendjéről
A Fidesz és az SZDSZ elzárkózik a megegyezés
aláírásától
Az 1956-os forradalom első szabad
megünneplése
A Magyar Köztársaság kikiáltása
Az első demokratikus ("4 igenes")
népszavazás a Fidesz, az SZDSZ, az FKGP és az SZDP sikerét hozza |
|
1990 márc.-ápr.
május 25.
augusztus 3.
szept.-okt. |
A
többpártrendszerű országgyűlési választások, melyek eredményeként az MDF,
az FKGP és a KDNP szerez többséget
A parlamenti ellenzék: FIDESZ, MSZP, SZDSZ
Hivatalba lép Antall József kormánya
Az országgyűlés köztársasági
elnökké választja Göncz Árpádot
A helyi önkormányzati választások
megtartása |
