|
A VÉG FELÉ... /1919.
Így határoztak a magyar nép sorsáról
Augusztus 5.
Reggel tízkor a Peidl kormány oláh ultimátumot kap, amelyre este 10.-ig vár választ.
Az ultimátum külön, a trianoni konferenciától független oláh-magyar fegyverszünet írt elő,
valamint az összes magyar fegyver és hadianyag átadását.
Clemenceau azonnal tiltakozik, valamint utasítja a Budapesten tartózkodó Gorton tábornokot,
hogy akadályozza meg a tervezett oláh lépéseket.
A konferencia azonnal elhatározza egy tábornoki bizottság felállítását, amelynek Budapesten
kell érvényt szereznie a konferencia határozatainak. A bizottság tagjai: Gorton, Bandhotz, Mombelli, Graziani.
Augusztus 6.
A konferencia felkéri a szerb kormányt, hogy oldja fel a Magyarországot sújtó embargót.
Budapesten a csendőrség letartóztatja a Peidl kormány tagjait. József főherceg új kormányt
nevez ki, Fridrich vezetésével. A oláh parancsnokság elvágja Budapest összeköttetéseit külfölddel.
A oláh csapatok fosztogatni kezdenek.
Augusztus 7.
A konferencián soros ülésének megnyitásakor felolvassák a Budapestről érkezett táviratokat,
amelyek az államcsínyről és a oláh fosztogatásról számolnak be.
A konferencia engedélyezi hogy a Horthy hadsereg benyomuljon a Duna-Tisza közére.
Clemenceau figyelmezteti a oláhokat, hogy elveszíthetik szövetségesi státuszuk.
A jugoszlávok elítélik a oláh akciókat és mozgósítást fontolgatnak.
Augusztus 11.
Budapestre érkezik Banholtz tábornok.
Augusztus 12.
Benes drámai hangú táviratban tiltakozik a konferenciánál a Fridrich kormány megalakulása miatt.
Budapestre érkezik Mombelli tábornok.
Holbán oláh tábornok közli, hogy a tábornoki bizottságtól nem fogad el utasítást.
Augusztus 13.
A konferencia megtagadja az elismerést a Fridrich kormánytól.
Az amerikai delegátus bejelenti, hogy ha a oláh magatartás nem változik, a továbbiakban az
USA kormánya egyetlen oláh követelést sem támogat.
Budapestre érkezik Graziani tábornok.
Augusztus 14.
Az oláh kormány tárgyalásokat kezd magyar politikai csoportokkal, Az oláh ajánlat a következőket tartalmazza:
1. Magyarország kötelezi magát, hogy nem folytat sem szlávbarát, sem németbarát politikát.
2. Romániával szemben nem vet fel irredenta követeléseket.
3.Támogatja Jugoszláviával szemben a Bánát Romániához csatolását.
4. Mo. területi engedményeket tesz Békéscsaba körzetében, cserébe Románia viszont
engedményeket tesz Vásárosnamény Orosháza körzetében.
5. Románia kölcsönt nyújt Mo. gazdasági talpra állításához és megkezdi a magyar fél számára
szükséges nyersanyagok szállítását A későbbiekben esetleg gazdasági unióra lépnek.
A későbbiekben az oláh fél további területi engedményeket is kilátásba helyezett.
A Fridrich kormányból a hadügyminiszter határozottan helyeselte a tervezett egyezményt és perszonáluniót javasolt.
Szimpatizált az ötlettel Lovászy külügyminiszter, aki tájékoztatta Teleki Pált és Bethlen Istvánt is. József főherceg i
s támogatta a kezdeményezést. Teleki és Bethlen Erdély autonómiáját szabják feltételül.
Augusztus 18.
A konferencia újból megtárgyalta a Fridrich kormány esetleges átalakításának és elismerésének lehetőségét.
Az USA delegátus tiltakozott az oláh fegyverekkel támogatott, "oláhbarát" Fridrich kormány esetleges elismerése ellen.
Augusztus 22.
Az oláh hadsereg előkészületeket tesz Szeged megszállására. A konferencia aggodalmát fejezi az esetlegesen
bekövetkező oláh-rác összeköttetések miatt.
Augusztus 23.
A konferencia előtt ismertetik a tábornoki bizottság tájékoztatását, mely szerint a Fridrich kormány megegyezésre
készül az oláhokkal.
A konferencia üzenet küld Budapestre, melyben távozásra szólítja fel József főherceget.
A konferencia USA javaslatra embergót határoz el Románia ellen.
A Fridrich kormány lemond.
Augusztus 24.
A francia egységek Szegeden maradnak.
A következő napokban a konferencia új kormány megalakítását szorgalmazta Heinrich vezetésével.
Heinrich azonban szintén tárgyal az oláhokkal a oláh javaslat elfogadásáról. Jobb lehetőség híján a
konferencia felkéri a Fridrich kormányt az ügyek továbbvitelére.
Szeptember 2.
A konferencián felveti egy fekete tengeri flotta demonstráció gondolatát.
Szeptember 5.
Határozat Clerk Budapestre küldéséről.
Ultimátum Romániának.
Szeptember 15.
A konferencia elhatározza magyar fegyveres erő felállítását, amelyet az antant missziónak kell megszerveznie.
Ugyanezekben a napokban Románia olajkoncessziót ad Franciaországnak, Angliát és USA-t viszont kizárja.
Franciaország felújítja a Romániába irányuló fegyverszállításokat.
Bratiánu egy lengyel-oláh-magyar-olasz blokk megalakításról tárgyal. Clerk értesíti a konferenciát az új oláh
szándékokról.
Október 5.
Bandholz amerikai tábornok megakadályozza a magyar műkincsek romániába való szállítását .
Október 10.
A konferencia újból a Fridrich kormány távozását sürgeti.
Október 13.
Clerket másodszor is Budapestre küldik.
A tábornoki bizottság tagjai felszólítják a konferenciát, hogy a konferencia vagy
kényszerítse ki a oláh csapatok visszahívását, vagy hívja vissza az antant missziót.
Benes tárgyal Garamival és Jászi Oszkárral.
Benes ezután a konferenciát tájékoztatja a Csehszlovák rendezési tervről. Eszerint:
Budapesten baloldali kormány alakul, amelyet Csehszlovákia és Jugoszlávia
katonailag biztosít. A magyar fegyveres erőket feloszlatják.
Csehszlovákia gazdasági segítséget nyújt Mo.-nak, cserébe Mo. búzát szállít.
November 11.
A konferencia, mivel a oláh kormány a konferencia egyetlen határozatát sem teljesítette,
kilátásba helyezi a Bucaresti antant követek visszahívását és Románia
Erdélyre való igényének elutasítását.
Valamint a Román delegáció kizárását a konferenciáról.
November 12.
Megkezdődik a oláh csapatok kivonása.
Végül a gazdasági, közlekedési és stratégiai elv;
ezt ugyancsak mindig következetesen alkalmazták Magyarországgal szemben,
például a Dunától északra fekvő magyar területek elcsatolásakor,
ebben az esetben csehszlovák gazdasági érdekekre hivatkoztak, vagy az
Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti-Máramarossziget-sáv Romániának juttatása
alkalmával, amikor
- mint ezt Palotás Zoltán A trianoni határok című, 1990-ben megjelent könyve kimutatta -
az szolgált indokul, hogy az itt (magyar lakosságú területen) húzódó vasútvonalra Bukarestnek szüksége van.
Magyarország esetében egyaránt elestek az etnikai, történelmi és gazdasági-
stratégiai kritériumok, és valójában minden helyi vitát
Magyarország kárára oldott meg a békekonferencia; az országot tulajdonképpen hadizsákmánynak
tekintették, amelyből minden jelentkezőnek bőven osztogatni lehet.
Loyd George az ünnepélyes aláírás délelöttjén szenvedélyes beszédben
kelt ki a magyar békeszerződés aláírása allen. A békeszerződés újratárgyalását
követelte. Rendkívül indulatos vitába keveredett a francia delegátussal, aki
végül azt vágta Loyd George fejéhez, hogy magyarok pedig nem is léteznek.
Néhány órára komoly sansza volt az újratárgyalásnak. Ekkor Loyd Georget a
titkára diszkréten figyelmeztette, hogy az okmányt valamikor március vége fele
őfelsége kormányának meghatalmazottja már aláírta.
A miniszterlnök úr aláirása protokoláris aktus. Komoly diplomáciai botrány,
ha tovább erőlteti az újratárgyalást.
|